Bejelentkezés

Elemző gondolkodás

Képzeld el, hogy belépsz egy szobába, tele ismeretlen tárgyakkal. Mit teszel először? Kezdem észrevenni a mintákat, ismétlődéseket vagy anomáliákat.
Próbálom intuitívan becsülni, mire szolgálnak.
Egy tantárgyra összpontosítok, és alaposan megkezdem a vizsgálatát.
Megvárom, amíg valaki csinál valamit, hogy megértsem a kontextust.
Hagyom, hogy a véletlen vezessen – amit először meglátok, azt megvizsgálom.

Két olyan embertől kapsz ellentmondásos információkat, akiben megbízol. Hogyan reagálsz? Elemzem a vallomásaik részleteit, keresem az ellentmondásokat.
Megkérdezek más embereket, hogy szélesebb képet kapjak.
Érzés szerint inkább ahhoz hajlok, aki meggyőzőbben hat.
Inkább így hagyom – ha nem tudok dönteni, talán lényegtelen.
Arra fogok összpontosítani, hogy a megadott információ milyen hatással van rám – nem annak igazságára.

Hogyan közelíted meg a bonyolult döntéseket? Lehetőségeket, forgatókönyveket és azok következményeit rajzolom.
Figyelek a belső beállításaimra, még akkor is, ha nincsenek meg az összes adatom.
Kérdezem a többiek véleményét, összehasonlítom a sajátommal.
Csak azt elemzem, amit be tudok folyásolni – a többit félreteszem.
Időt adok magamnak – gyakran fokozatosan jelenik meg a megoldás.

Az asztalon három papír van, mindegyiken ugyanazzal a szöveggel, de különböző formázással. Mi az, ami először felkelti az érdeklődésedet? A formázási különbségek – rendszert vagy hibákat keresek.
Tartalom – nem számít a megjelenés.
Miért van ugyanaz a szöveg háromszor – mit akart ezzel valaki sugallni?
Összehasonlítom őket, és megpróbálom megtalálni a „legjobbat“.
Figyelmen kívül hagyom – talán nem nekem való.

Hogyan reagálsz, amikor valami nem a tervek szerint alakul? Azonnal keresem az okot – mit hagytam figyelmen kívül?
Próbálok alkalmazkodni a körülményekhez.
Zavarni fog – szükségem van egy kis időre.
Értékelem, hogy van-e értelme folytatni, vagy mindent megváltoztatni.
Figyelmen kívül hagyom a eltéréseket – a dolgok mindig valahogy alakulnak.

Kapsz egy feladatot: „Találd meg a megoldást egy olyan problémára, amelyet még senki sem határozott meg pontosan.” Hogyan kezdesz? Először megpróbálom megérteni magát a problémát – keresem a mintákat vagy a megismétlődő jelenségeket.
Belevágok a brainstormingba – lehet, hogy eszembe jut valami.
Azonnal cselekedni kezdek – a gyakorlatban kiderül, mi működik.
Megkérdezem a többieket, mit gondolnak erről.
Gondolkodom, miért senki sem definiálta – talán ez nem valós probléma.

Melyik típusú könyvek vagy cikkek vonzanak a legjobban? Olyan, ahol összefüggéseket, mintákat, logikát kereshetek.
Érzelmekkel és belső élményekkel teli történetek.
Gyakorlati útmutatók, amelyeket azonnal kipróbálhatok.
Elemzések és kommentárok a jelenlegi eseményekről.
Kreatív gondolatok, filozófiai eszmék, metaforák.

Mit jelent számodra a „jó kérdés”? Olyan, amelynek több rétege van és arra késztet, hogy gondolkodjak.
Olyan, amely erős érzelmet vált ki.
Olyan, amely világos válaszhoz vagy megoldáshoz vezet.
Olyan, amely párbeszédet nyit és több szempontból néz.
Olyan, ami kihívásnak hangzik – szeretnék rá egy szokatlan választ találni.

Azt mondják, hogy „a számok nem hazudnak“. Hogyan látod ezt? Hiszem, hogy a számok hasznos eszközök – ha tudjuk, mit mérnek.
A számok kontextus nélkül többet hazudhatnak, mint a szavak.
A történeteket és tapasztalatokat részesítem előnyben az adatokkal szemben.
Ha van adat, tudok dönteni – különben hezitálok.
Inkább az intuíciómra hallgatok, mint a számokra.

Képzeld el, hogy hibázol egy feladatban, amit mások egyszerűnek tartanak. Mi jár a fejedben? Azt szeretném megtudni, hol pontosan hibáztam – és miért.
Kérdezem, mit mond ez rólam – sebezhetőnek érzem magam.
Úgy tekintek rá, mint a tanulás részére – semmi sem történik.
Kezdek kételkedni abban, hogy alkalmas vagyok-e az adott típusú feladatokra.
Újra meg akarom próbálni, de más megközelítéssel.