Bejelentkezés

Figyelem a gyakorlatban: Hogyan kezdjük el használni minden nap

Képzeld el, hogy az erdőben sétálsz, és hirtelen megérzed egy illatot, ami valamiért ismerős. Mit teszel? Megállok, és mélyet lélegzem, hogy az a pillanat tovább tartson.
A szellememben azon tűnődöm, mit akar nekem ez az illat eszembe juttatni.
Tovább megyek, de ezt az érzést megjegyzem.
Próbálom elemezni az illatot – mi ez, hol keletkezik.
Az illat zavarba hoz – meg akarok szabadulni tőle és folytatni.

Melyik kép áll hozzád a legközelebb a „lassan” szóhoz? Egy harmatcsepp, ami végigfolyik a levélen.
Egy idős ember, aki sehová sem siet.
Ketyegő órák a csendes szobában.
Megállított film, amit bármikor elindíthatok.
Lépj egyet hátra az előreugrás előtt.

Képzeld el, hogy van az asztalodon néhány feladat. Hogyan kezded a napot? Kinyitom az ablakot, mélyet lélegzem, és egy ideig nem csinálok semmit.
Készítek egy tervet és meghatározom a prioritásokat.
Azzal kezdem, ami a legjobban nyomaszt.
Bármibe belekezdek, hogy mozgásba lendüljek.
Becsukom a szemem, és elképzelem, hogy már minden kész van.

Mit vált ki belőled a látvány, amikor egy égő gyertya áll a sötét szobában? Megnyugvás – csak a lángot és a lélegzetemet érzékelem.
A vágy, hogy megállítsuk az időt és egy pillanatra kiszakadjunk a világból.
Egy személyes dolog emléke, amit nem lehet leírni.
Szükségem van arra, hogy megértsem, miért vonz ennyire.
Semmi konkrétum – csak figyelem, hogyan változik a fény formája.

Milyen belső hozzáállást hasonlítanál az esőhöz? Tisztítás – hagyom, hogy a dolgok folytatódjanak.
Csend – az eső segít hallgatni önmagamat.
Hangulatosság – minden csepp más.
Változás – eső után valami új érkezik.
Belső zűrzavar, ami a kontrollomon kívül esik.

Állsz a sorban, és tovább vársz, mint ahogy tervezted. Mi történik a fejedben? Figyelem a körülöttem lévő részleteket – embereket, hangokat, gondolatokat.
Elgondolkodom, miért zavar ez engem.
Elkezdtem lejátszani a dolgokat, amiket még meg kell csinálnom.
A szívemben emlékeztetem magam, hogy ezt nem tudom megváltoztatni – csak várok.
Megnézem a mobilomat, vagy keresek valami elterelést.

Milyen tárgyat választanál a saját jelenléted szimbólumaként? Kő a patakból – hideg, szilárd és természetes.
Levél a szélben – mozgó, de mégis a egész részét képezi.
Régi órák – emlékeztetnek az idő múlására.
Napló – hely, ahol egyedül találkozom önmagammal.
Tükör – amit látok, az éppen én vagyok.

Amikor reggel kinyitod a szemed, mi az első dolog, amire rájössz? Fény és a test érzése.
Ami rám vár a nap folyamán.
Amit tegnap nem tudtam megcsinálni.
Hang vagy gondolat, ami megjelenik.
Hogy lehetőségem van egy új napot másképp megélni.

Képzeld el, hogy hallasz egy dalt a múltból. Mi történik? Megállok, és hagyom, hogy magával ragadjon.
Egy konkrét élményt fogok felidézni, ami vele kapcsolatos.
Gondolkodom, hogyan változott meg az ízlésem, az életem, én.
Érdekes véletlenként jegyzem fel.
Tovább kapcsolok – inkább a jelenre összpontosítok.

Mi a belső párbeszéded, amikor valami nem a tervek szerint alakul? „Jól van, állj meg, lélegezz mélyet, nézzük ezt más szemszögből.“
„Ezt várhattad – a világ mindig másképp alakul.“
„Nem baj, eltolom, ami lehetséges.“
„Miért történik ez még mindig? Mit csináltam rosszul?“
„Ne foglalkozz ezzel most, később okosabb leszel.“