Rövid érzelmi önreflexió

Az érzelmek hatással vannak arra, hogyan értelmezzük a helyzeteket, és milyen reakciók jutnak eszünkbe. A rövid önreflexió segíthet észrevenni a saját reakciódat, mielőtt automatikusan válaszolnál vagy döntenél. Nem kell megszüntetned az érzést, vagy helyesnek, illetve helytelennek minősítened. Elég, ha a lehető legpontosabban megnevezed: például feszültség, csalódottság, öröm vagy bizonytalanság.

Tedd fel ezt a három kérdést: Mi történt éppen? Mit érzek most? Mi lenne a megfelelő következő lépés? A válasz nagyon rövid is lehet. Egy kellemetlen üzenet után például ezt írhatod: „Dühös vagyok; először tisztázom, mit várnak tőlem.” Így távolság keletkezik az érzés és a cselekvés között, még ha az érzés meg is marad.

Ha szeretnéd, írd le az önreflexiót két mondatban, vagy mondd ki halkan. Ne próbálj rejtett diagnózist vagy egyetlen helyes értelmezést keresni benne. Előfordulhat, hogy a válasz ez: „Több információra van szükségem” vagy „Most nem akarok reagálni.” A határ megfogalmazása hasznosabb lehet, mint egy erőltetett, pozitív következtetés.

A rövid önreflexió önmegfigyelési gyakorlat, nem szakmai terápia, és nem garantálja, hogy a stressz elmúlik. Ha súlyos a helyzet, vagy tartósan túlterheltnek érzed magad, fontold meg, hogy képzett szakember segítségét kéred. A mindennapi gyakorlás során válassz egy helyzetet, és utána figyeld meg, segített-e az érzés megnevezése tudatosabban reagálni.

A leírt mondat lehet rövid; az a célja, hogy emlékeztessen arra, milyen következő lépést fontolgattál.

Melyik sorrend írja le legjobban a rövid érzelmi önreflexiót?

Mikrotréning: gyakorlati kurzus

Képzés folytatása

Adja meg az e-mail-címét a képzés folytatásához.