Valami már évek óta működik. Az emberek megszokták, az eredmény elfogadható, és senki sem panaszkodik annyira, hogy változtatásra legyen szükség. Aztán felmerül a kérdés: nem lehetne ezt jobban csinálni? Ilyenkor a kreativitás könnyen az ellenkezőjébe fordulhat: egy új megoldás nem attól lesz jobb, hogy új.
Ha egy meglévő folyamatot, terméket vagy szolgáltatást szeretnénk fejleszteni, nem elég valami eredetivel előállni. Először meg kell értenünk, mi működik jól a jelenlegi megoldásban, hol akad el a folyamat, és mi romolhat el akaratlanul a változtatás miatt. Csak ezután érdemes eldönteni, hogy kisebb módosításra, több megközelítés ötvözésére vagy teljesen új koncepcióra van-e szükség.
Először derítse ki, miért működik így a rendszer
Egy megszokott folyamat elavultnak tűnhet, de gyakran olyan okok állnak mögötte, amelyek elsőre nem láthatók. Lehet, hogy biztonsági, költségbeli vagy egyszerűségi szempontok miatt alakult ki, esetleg a felelősségi körökhöz igazodott, vagy azokhoz az emberekhez, akik nap mint nap használják.
Mielőtt változtatást javasolna, érdemes feltenni néhány kérdést:
- Milyen problémát oldott meg eredetileg a jelenlegi megoldás?
- Melyik része működik megbízhatóan?
- Mi az, ami ténylegesen lassítja vagy korlátozza az embereket?
- Melyik szabály elengedhetetlen, és melyik csupán megszokás?
- Mi romolhat el, ha túl radikálisan változtatunk a folyamaton?
Ha ezt a lépést kihagyja, könnyen eltávolíthat valamit, ami fölöslegesnek látszik, pedig valójában az egész folyamatot védi egy probléma kialakulásától.
Válassza külön a problémát és a megoldást
Amikor valaki azt mondja, hogy „új alkalmazásra van szükségünk”, máris kihagyott egy fontos lépést. Lehet, hogy a valódi gond csupán az, hogy az emberek nem tudják, hol találják meg a legfrissebb információt. Ezt pedig egyszerűbben is meg lehet oldani.
Próbálja meg úgy leírni a problémát, hogy közben nem nevez meg konkrét eszközt. A „új rendszer kell” helyett például ezt írhatja: „Az emberek időt veszítenek azzal, hogy ugyanazokat az adatokat három különböző helyen keresik.”
Minél pontosabban fogalmazza meg a problémát, annál több lehetséges megoldás nyílik meg. Lehet, hogy elég módosítani a lépések sorrendjén, megszüntetni a párhuzamosságot, vagy másképp továbbítani az információt.
A fejlesztéshez nem mindig kell teljesen új ötlet
A kreatív problémamegoldás során hasznos négy alapvető lehetőséget megkülönböztetni:
| Lehetőség | Mikor érdemes választani? |
|---|---|
| Meghagyni | Ha a megoldás jól működik, és a probléma máshol van |
| Módosítani | Ha egy konkrét lépés vagy részlet okozza a gondot |
| Ötvözni | Ha két meglévő megoldás a probléma különböző részeit kezeli |
| Lecserélni | Ha a jelenlegi alap már nem tölti be a szerepét, vagy túl sok korlátozást okoz |
Ez a felosztás segít elkerülni, hogy az „innovációt” automatikusan úgy értelmezzük: „dobjuk ki a régit, és kezdjük elölről”.
Kérdezze meg azokat, akik használják a megoldást
Aki nap mint nap használ egy folyamatot, gyakran pontosabban látja a problémáit, mint az, aki kívülről figyeli. Ugyanakkor annyira hozzászokhat a jelenlegi működéshez, hogy már észre sem veszi annak egyes hiányosságait.
Ezért ne csak azt kérdezze: „Min változtatna?” Hasznosabb, ha konkrét viselkedésre kérdez rá:
- Melyik lépés veszi el a legtöbb idejét?
- Hol fordulnak elő leggyakrabban hibák?
- Mit kell külön feljegyeznie vagy észben tartania?
- Melyik részt nem szeretné elveszíteni?
- Mit csinál másképp, mint ahogy a hivatalos folyamat előírja, és miért?
Az utolsó kérdésből kiderülhet, hogy az emberek már maguk is kialakítottak informális fejlesztéseket.
A szűkös erőforrások segíthetnek feltárni a probléma lényegét
Ha kevés az idő, a pénz vagy az anyag, nem oldhat meg mindent egyszerre. Ez arra kényszeríti, hogy eldöntse, a probléma melyik része a legfontosabb.
Képzelje el, hogy csak egyetlen dolgon változtathat. Melyik változtatás hozná a legnagyobb különbséget? Ha erre tud válaszolni, valószínűleg közelebb került a probléma gyökeréhez.
Keressen inspirációt a saját területén kívül
Ha a megszokott megoldások nem működnek, érdemes lehet egy egészen más területen keresni hasonló problémát. Nem egy konkrét terméket kell lemásolnia, hanem az alapelvet érdemes megkeresnie.
Például:
- A természetben: hogyan kezeli egy rendszer a szűkös erőforrásokat vagy az ismétlődő terhelést.
- Más szakmákban: hogyan oldanak meg egy hasonló problémát a sorrend, az ellenőrzés vagy a kommunikáció terén.
- Régebbi megoldásokban: nem veszett-e el egy hasznos alapelv pusztán azért, mert megváltozott a technológia.
- A művészetben és a dizájnban: hogyan lehet egyszerűbbé tenni a tájékozódást vagy összekapcsolni egymástól távol álló elemeket.
- Szélsőséges helyzetben: mit tenne, ha feleannyi ideje vagy költségkerete lenne.
Az ilyen ötletátvitel akkor működik a legjobban, ha először megfogalmazza az alapelvet, és csak utána igazítja a saját problémájához.
A merész ötletet először alakítsa tesztelhető formára
Előfordul, hogy egy új javaslat túl merésznek vagy irreálisnak tűnik. Ilyenkor nem kell sem azonnal elutasítani, sem makacsul győzködni róla mindenkit.
Hasznosabb kérdés lehet: Mit kellene kis léptékben bemutatnunk ahhoz, hogy kiderüljön, működik-e ez az alapelv?
Ha például egy teljesen új rendelési folyamatot javasol, nem kell rögtön átalakítani az egész rendszert. Egy kisebb csoporttal is ellenőrizheti, hogy az új folyamat valóban lerövidíti-e az ügyintézést vagy csökkenti-e a hibák számát.
Így az „ez jó ötlet” vagy „ez rossz ötlet” vitája átalakul egy tesztelhető kérdéssé.
A visszajelzés az ötletet vizsgálja, ne az alkotóját
A kreatív munka során a kritika könnyen személyes vitává fajulhat. Ha valaki túlságosan összekapcsolja az ötletet a saját értékével, minden észrevételt támadásként élhet meg.
Segít, ha előre meghatározzák, milyen szempontok alapján értékelik a javaslatot. Például:
- valódi problémát old meg,
- az adott körülmények között is működik,
- nem bonyolít meg egy másik fontos területet,
- hosszú magyarázat nélkül is érthető az embereknek,
- aránytalan költségek nélkül tesztelhető.
Így a beszélgetés a javaslatra és annak következményeire összpontosul, nem arra, hogy ki találta ki.
A fejlesztés azt is tönkreteheti, ami már működik
Minden változtatásnak ára van. Az új folyamat időt takaríthat meg, de több hibához vezethet. Lehet modernebb, ugyanakkor nehezebben elsajátítható. A tapasztaltabbaknak megfelelhet, az újoncok számára viszont nehezebbé teheti az eligazodást.
Mielőtt bevezet egy változtatást, tegye fel magának a következő kérdéseket:
- Mit nyerünk vele?
- Mit veszíthetünk?
- Kire lesz a legnagyobb hatással a változás?
- Nagyobb-e a várható előny, mint az átállás költsége?
Ha a válasz nem egyértelmű, érdemes lehet egy ideig párhuzamosan tesztelni a régi és az új megoldást.
Ha a teszt nem sikerül, vizsgálja meg, melyik feltevés dőlt meg
Egy sikertelen próbálkozás nem jelenti automatikusan azt, hogy az egész ötlet rossz volt. Lehet, hogy az alapelv működött, de a konkrét megvalósítás nem. Az is kiderülhet, hogy rosszul fogalmazta meg a problémát.
A teszt után próbálja különválasztani a következő kérdéseket:
- Mit vártunk?
- Mi történt valójában?
- A javaslat melyik része nem működött?
- Kis módosítással orvosolható a hiba?
- Vagy az eredmény az egész megközelítést megkérdőjelezi?
Ez a megközelítés segít elkerülni két szélsőséget: hogy az első probléma után elvessük az ötletet, vagy hogy akkor is a végtelenségig javítgassuk, amikor már nincs értelme.
Mikor indokolt egy teljesen új koncepció?
Radikálisabb változtatás akkor lehet ésszerű, ha az apró javítások csak egyik helyről a másikra tolják át a problémát. Erre utalhat, ha egyre több kivételt, kerülőutat és kiegészítő lépést vezetnek be pusztán azért, hogy életben tartsák az eredeti rendszert.
Teljesen új koncepció lehet célszerű, ha:
- az eredeti cél alapvetően megváltozott,
- a mai körülmények teljesen eltérnek azoktól, amelyek között a megoldás született,
- az idő nagy része a régi rendszer korlátainak megkerülésével telik,
- a kisebb módosítások már nem hoznak arányos eredményt.
Ilyenkor is érdemes átgondolni, mely bevált elemeket lehet átmenteni az új megoldásba.
Egyszerű keret a kreatív fejlesztéshez
Ha valamin úgy szeretne javítani, hogy az már most is működik, haladjon végig ezen a hét lépésen:
- Fogalmazza meg a problémát: anélkül, hogy előre meghatározná a megoldást.
- Derítse ki, mi működik: és miért érdemes megtartani.
- Azonosítsa a fölösleges korlátokat: különítse el a megszokást attól, ami valóban szükséges.
- Dolgozzon ki többféle megoldást: megtartás, módosítás, ötvözés vagy csere.
- Válassza ki a legkisebb értelmes tesztet: amely feltárja a legfontosabb kockázatot.
- Mérlegelje az előnyöket és a veszteségeket: ne csak azt nézze, mennyire új a megoldás.
- A teszt után döntsön: folytatja, módosítja, vagy visszatér az eredeti folyamathoz.
A problémamegoldó kreativitás nem verseny arról, ki áll elő a legmerészebb ötlettel. A legjobb fejlesztés általában konkrét problémát old meg anélkül, hogy fölöslegesen tönkretenné azt, ami már működik. A gyakorlati kreatív gondolkodást éppen az teszi hasznossá, ha különbséget tudunk tenni a szükséges változtatás és a változtatás kedvéért történő változtatás között.