Van már néhány javaslatotok, de közelebbről nézve csak a színükben, a szöveg hosszában vagy egy-egy hozzáadott részletben különböznek. Mindegyik ugyanúgy közelíti meg a feladatot. Az ilyen változatok hasznosak lehetnek a finomításhoz, de ha további lehetőségeket szeretnétek feltárni, az első ötlet apró módosítgatása önmagában nem visz előre.
Ötletelés közben tegyétek fel a kérdést: hogyan változtatja meg a javaslat valakinek a cselekvését vagy a tevékenység menetét? Ez segít megkülönböztetni az új megközelítést ugyanannak az ötletnek egy újabb változatától. A következő módszert munkahelyi feladatnál, rendezvényszervezéskor vagy közös alkotóprojektben is alkalmazhatjátok.
A kiinduló ötlet helyett a feladat céljára összpontosítsatok
Ha rögtön azt kérdezitek, hogy „Milyen plakátot készítsünk?”, valószínűleg plakátokat fogtok tervezni. Először tisztázzátok, hogy valóban a plakát-e a kívánt eredmény, vagy csak az első ötlet arra, hogyan érhettek el valamit. A választól függ, milyen további lehetőségeket érdemes keresni.
Példa: Egy alkotóműhely után a zsírkréták és filctollak szétszórva maradnak az asztalokon. A szervezők egy nagyobb, rendrakásra felszólító táblán gondolkodnak. A cél azonban pontosabban is megfogalmazható: „A foglalkozás végére az eszközök legyenek előkészítve a következő alkalomra, a rendrakás pedig férjen bele az erre szánt időbe.” A tábla csak az egyik lehetséges módja ennek.
A saját feladatotoknál egészítsétek ki ezt a mondatot: „Azt szeretnénk, hogy az adott helyzetben egy konkrét személy képes legyen…” Nevezzétek meg a tevékenységet és a körülményeket. Az olyan általános cél, mint a „szervezettség javítása”, kevesebb támpontot ad, mint annak leírása, hogy a résztvevőnek mit kell tudnia megoldani távozás előtt.
Azt is ellenőrizzétek, ismeritek-e a probléma okát. Lehet, hogy a résztvevők nem tudják, hová kerülnek az eszközök, de az is előfordulhat, hogy sietnek, vagy nem hallják a záró instrukciót. Egy rövid megfigyelés és egy kérdés az eszközöket használó személyhez segíthet eldönteni, a helyzet melyik részére érdemes összpontosítani.
Válasszátok külön a kötött feltételeket a megszokott gyakorlattól
Mielőtt új lehetőségeket kerestek, írjátok össze, min lehet változtatni. A műhely példájában a befejezés időpontja, a terem és a szervezők száma adott lehet. Az edények elhelyezése, az eszközök szétosztása vagy a záró menet viszont módosítható. Így világos keretek között dolgozhattok.
Minden korlátozásnál kérdezzétek meg, mi indokolja, és ki tudja megerősíteni. A feladatot adó személy elvárása, a rendelkezésre álló felszerelés és az, hogy „mindig is így csináltuk”, nem egyforma súlyú. A megszokott eljárásnak lehet jó oka, ezért érdemes ezt kideríteni, mielőtt megtartjátok vagy megváltoztatjátok.
Ha a feladat kizárólag az edények megjelölésére szól, maradjatok ennél a keretnél. Ezen belül is kereshettek különböző megoldásokat: például feliratot, a tartalom képét vagy a helyes elpakolás bemutatását. A teljes foglalkozás menetének átalakítását előbb egyeztessétek.
A megoldás lényegi elemén változtassatok
Foglaljátok össze az eredeti ötletet egy mondatban: „Egy tájékoztatóval elmagyarázzuk a résztvevőknek, hová tegyék vissza az eszközöket.” Ezután próbáljátok megváltoztatni a megközelítés egy elemét. Kezdésként válasszatok egy, a feladathoz illő kérdést; nem szükséges mindegyiket végigvenni.
- Mi terelheti a megfelelő irányba az embert közvetlenül a tevékenység során? Gondolkodjatok a tér elrendezésén, egy jól látható példán vagy a használat helyén elhelyezett jelölésen. Mi alapján ismeri fel az illető a következő helyes lépést?
- Megváltoztatható a sorrend? Nézzétek meg, elvégezhető-e egy rész korábban, közösen vagy más időpontban. A javaslat az újabb anyagok bevezetése nélkül is átalakíthatja a munkamenetet.
- Elhagyható valamelyik lépés? Vizsgáljátok meg, szükség van-e válogatásra, átírásra vagy keresgélésre, illetve megelőzhető-e ezek egy része más elrendezéssel. Azt is ellenőrizzétek, hogy a kihagyott lépésre később nem lesz-e szükség.
- Másképp is feloszthatók a feladatok? Gondoljátok át, kinek van megfelelő rálátása, és mikor tud segíteni. Azt is nevezzétek meg, kinek jelentene többletmunkát az új feladatmegosztás.
Minden kiválasztott kérdéshez írjatok egy rövid javaslatot, részletes kidolgozás nélkül. Elég egy mondat vagy egy egyszerű vázlat, amelyből kiderül, ki mit tenne. Ha már a végleges formát rajzoljátok, és minden részletet finomítotok, lépjetek egyet hátra, és gondoljátok át, milyen további lehetőséget szeretnétek még megvizsgálni.
Később több változtatást is kombinálhattok. A kezdeti ötletelés során azonban segít, ha látjátok, mi az egyes javaslatok legfontosabb különbsége. Ha egyszerre módosítjátok a teret, az emberek feladatait és a tevékenységek sorrendjét, úgy írjátok le a javaslatot, hogy hosszabb magyarázat nélkül is érthető legyen.
Úgy rögzítsétek az ötleteket, hogy látszódjon a különbség
Minden ötletet ugyanazon szempontok szerint írjatok le: ki mit tesz, mit tesz lehetővé ez a megoldás, és mi az, amit még nem tudtok. A műhely példájában a fenti kérdésekből a következő lehetőségek adódhatnak. Használhatóságukat még ellenőrizni kell.
| Javaslat | Hogyan működne? | Mit kell ellenőrizni? |
|---|---|---|
| Jól látható jelölések az eszközök helyén | Az eszközöket elpakoló résztvevő a tárolóedényen lévő kép alapján választ helyet. | Megtalálja-e az edényeket, és érthetők-e számára a képek. |
| Közös záró rendrakás | A szervező a foglalkozás végén időt szán arra, hogy közösen visszategyék az eszközöket. | Rendelkezésre áll-e ehhez elegendő idő, és a szervező a többi feladata mellett is tudja-e irányítani a folyamatot. |
| Asztalonként előkészített eszközkészletek | A résztvevők az egész készletet tálcán viszik vissza, nem kell az eszközöket a közös tárolókba válogatniuk. | A készlet a következő foglalkozáshoz is megfelelő-e, és könnyen ellenőrizhető-e. |
Az első javaslat az eligazodást, a második a foglalkozás menetét, a harmadik pedig az eszközök elrendezését alakítja át. A köztük lévő különbséget kész grafika nélkül is el lehet magyarázni. A saját ötleteiteknél is végezzétek el ugyanezt az ellenőrzést: egy mondatban meg tudjátok fogalmazni, miben tér el a működésük?
Ha két ötlet ugyanazt a módszert használja, és csak annak formájában különbözik, vonjátok össze őket egy megoldás változataiként. Így egyik sem vész el, és a későbbi finomításnál még jól jöhetnek. Egyúttal azt is látni fogjátok, hány valóban eltérő lehetőséget vizsgáltatok meg.
Kérjetek segítséget olyantól, aki a probléma más oldalát látja
Ha a kérdések átgondolása után is újra és újra ugyanahhoz a megoldáshoz tértek vissza, vonjatok be valakit, akinek más tapasztalata van az adott helyzettel kapcsolatban. A műhelyben a szervező ismerheti az előkészületeket, a résztvevő az eszközök használatát, egy másik személy pedig az utólagos rendrakást. Mindegyikük a helyzet más részleteire világíthat rá.
Ismertessétek vele a feladat célját és feltételeit. Először kérjétek meg, hogy a saját megoldását javasolja, és csak utána mutassátok meg a ti ötleteiteket. A beszélgetés során konkrét tapasztalatokra kérdezzetek rá: „Mit keresel, amikor visszateszed az eszközöket?” vagy „A foglalkozás után melyik előkészítési lépést kell újra elvégezni?”
Először kérjétek meg, hogy magyarázza el a javaslatát. Ha valaki azt indítványozza, hogy minden asztalhoz külön készlet tartozzon, tudjátok meg, mit szeretne ezzel egyszerűsíteni. Csak ezután térjetek rá a rendelkezésre álló tálcákra és az eszközök pótlására. Még ha az ötlet egészében nem is valósítható meg, lehet benne használható részlet.
Közös ötleteléskor azokat a javaslatokat is jegyezzétek fel, amelyekkel egyelőre nem értetek egyet. Próbáljátok konkrét kérdéssé alakítani a nézeteltérést: „Attól tartunk, hogy a készletek ellenőrzése több időt vesz igénybe. Hogyan tudnánk kideríteni, valóban így van-e?” Így máris lesz kiindulópont a további munkához.
Válasszátok ki a továbbfejlesztésre érdemes megoldást
Attól, hogy egy ötlet eltér a többitől, még nem biztos, hogy jobban szolgálja a célt. Térjetek vissza a feladat céljához és a kötött feltételekhez. Minden lehetőségnél nézzétek meg, hogy kezeli-e a megfigyelt akadályt, milyen ráfordítást igényel, és melyik bizonytalanság befolyásolhatja a használhatóságát.
Ezután a feladathoz mérten teszteljétek a kiválasztott ötletet. A tárolóedények jelölésénél kérjétek meg azt, aki még nem ismeri a rendszert, hogy a javaslat alapján tegye el az eszközöket. Az asztali készleteknél kipróbálhatjátok egy készlet előkészítését és ellenőrzését. Azt a konkrét tevékenységet figyeljétek, amelyet az ötlet megkönnyítene.
Ha kiderül, hogy egy kisebb módosítással az eredeti tábla is elegendő, nyugodtan válasszátok azt. A további lehetőségek megvizsgálása segít megalapozni a döntést, de nem kötelez arra, hogy a legszokatlanabb ötletet vezessétek be. Az is kiderülhet, hogy a probléma megoldásához több időre, felszerelésre vagy pontosabb feladatmeghatározásra van szükség.
A következő ötletelésnél kezdjetek egy rövid összefoglalóval: mit kell tudnia megoldani az embernek, min lehet változtatni, és hogyan működik az első ötlet. Ezután válasszatok egy kérdést, amellyel módosíthatjátok a megközelítést, és dolgozzatok ki egy újabb lehetőséget. Csak akkor térjetek rá a részletekre, ha már meg tudjátok nevezni, miben különbözik az új javaslat.