A kulturális kíváncsiságtól az empátiáig

A kulturális kíváncsiságtól az empátiáig

A kulturális empátia kérdéssel kezdődik, nem feltételezéssel. Ha valaki másképp köszön, dönt vagy fejezi ki magát, az első értelmezésünk gyakran gyors: „Udvariatlan”, „nem érdekli” vagy „ezt nem így szokás”. Az ilyen ítélet a saját normánkat írhatja le, nem a másik ember szándékát. Az empátia azt jelenti, hogy megpróbáljuk megérteni a másik nézőpontját, miközben azt is felismerjük, hogy nem ismerünk minden körülményt.

Ez nem jelenti azt, hogy minden viselkedést helyeselni kell, vagy úgy kell tennünk, mintha nem lennének különbségek. Tisztelhetjük a másik embert, miközben megnevezzük azt a határt, amely fontos számunkra. Hasznos belső folyamat három lépésből áll: vegyük észre a különbséget, tegyük félre a végleges következtetést, és tudjunk meg többet. Ha például egy kolléga röviden válaszol, mondhatjuk: „Szeretném ellenőrizni, hogy jól értettem-e. Megfelel Önnek ez a javaslat, vagy lát benne valamilyen problémát?”

Figyeljen a saját érzéseire is. A meglepetés vagy a bizonytalanság nem kudarc; jelzi, hogy érdemes lassítani. Az empátia abban mutatkozik meg, hogyan kezeljük ezt a jelzést. Címkézés helyett olyan kérdést teszünk fel, amely lehetőséget ad a másiknak, hogy elmagyarázza, mit jelent számára a helyzet.

Próbálja ki ezt a módszert egy hétköznapi apróság, például az eltérő tervezési szokások esetén is. A kíváncsiság pontosabb a feltételezésnél, és a gyakorlatban is nyitva tartja a beszélgetést.

Mi a legjobb első lépés, ha meglepi egy eltérő kommunikációs szokás?

Kulturális empátia: gyakorlati képzés

Képzés folytatása

Adja meg az e-mail-címét a képzés folytatásához.