Hogyan váltsunk gondolkodásmódot, ha elakadunk egy feladatban

Hogyan váltsunk gondolkodásmódot, ha elakadunk egy feladatban

Van egy feladat, amelyet alaposan szeretne megoldani. Sorra veszi a lehetőségeket, újabb információkat gyűjt, de egy óra elteltével sem tudja, hogyan tovább. Vagy azonnal belevág, többször irányt vált, végül pedig azt veszi észre, hogy újra és újra ugyanoda jut vissza. Nem feltétlenül a képességeivel van gond. Előfordul, hogy akkor is ugyanazt a módszert alkalmazza, amikor az már nem ad új információt.

Problémamegoldáskor támaszkodhat tényekre, mások tapasztalataira, első benyomására, új ötletekre vagy a hosszabb távú következmények mérlegelésére. Egyik megközelítés sem a legjobb minden helyzetben. Ahelyett, hogy megpróbálná megtalálni a változatlan „gondolkodási stílusát”, érdemes felismerni, mikor segít még a választott módszer, és mikor kell váltani.

Az elakadás nem ugyanaz, mint a nehéz munka

Egy nehéz feladat lassan is haladhat úgy, hogy közben jó irányba tart. Új készség elsajátításakor például szükség lehet a lépések ismétlésére, egy szerződés ellenőrzésekor pedig a feltételek gondos összevetésére. Önmagában a fáradtság vagy a lassabb tempó tehát nem ok arra, hogy mindent félbehagyjon.

A „Miért nem megy?” kérdés helyett próbálja meg ezt feltenni: Mit tudtam meg az elmúlt harminc percben? Ha felfedezett egy hibát, pontosította az elvárásokat vagy kizárt egy nem megfelelő lehetőséget, valószínűleg halad. Ha viszont ugyanazokat a gondolatokat ismétli, apróságokon változtat, vagy új támpont nélkül vár a bizonyosságra, érdemes felülvizsgálni a módszert.

Első ellenőrzés: Ha a következő fél óra ugyanazzal a módszerrel várhatóan nem hoz új adatot, döntést vagy ellenőrizhető eredményt, ne csak a tempón változtasson. Fontolja meg, hogy más megközelítésre vált.

Öt jel, hogy más megközelítésre van szükség

Minden gyakori problémamegoldási módszernek megvannak az előnyei és a korlátai. Az alábbi táblázat nem az emberek típusokba sorolására szolgál, hanem arra, hogy felismerje, mi akadályozza éppen az adott feladat megoldását.

Mi történik?Mi hiányozhat?Mit próbáljon ki?
Folyton a részleteket elemziEllenőrzés valós helyzetbenKis próba egyértelmű eredménnyel
Újabb kész útmutatót keresA saját körülményekhez igazításVesse össze a saját helyzetét a mintával
Sokat tesz, mégis visszatér a kiindulóponthozA cél és a korlátok tisztázásaRövid szünet a tények ellenőrzésére
Gyűlnek az ötletek, de nincs döntésKiválasztási szempontokSzűkítse a lehetőségeket a hatásuk és költségük alapján
Csak a távoli következményekkel foglalkozikA következő megvalósítható lépésDöntse el, mit lehet még ma ellenőrizni

Ha elemez, lépjen tovább a kérdésektől a bizonyítékig

Az elemző megközelítés akkor akadhat el, amikor már sokat gondolkodott a problémán, de még nem ellenőrizte a feltételezéseit a valóságban. Ennek tipikus jele, hogy egyre hosszabb a lehetséges okok listája, de egyiket sem próbálja megvizsgálni.

Válasszon ki egy olyan feltételezést, amelyen a további lépések múlnak. Ahelyett, hogy tíz részletet hasonlítana össze, kérdezze meg: „Mit kellene látnom ahhoz, hogy kiderüljön, tévedek ebben a feltételezésben?” Ez lehet egy egyszerű működési próba, rövid beszélgetés egy felhasználóval vagy egy konkrét adat ellenőrzése.

Ez nem azt jelenti, hogy gondolkodás nélkül kell cselekedni. A lényeg az, hogy különbséget tegyen a tesztelést előkészítő gondolkodás és a tesztelést vég nélkül helyettesítő gondolkodás között. Visszafordíthatatlan vagy kockázatos lépéseknél természetesen egy informális próba nem elegendő; szakértői ellenőrzésre vagy jóváhagyásra is szükség lehet.

Ha bevált módszert követ, ellenőrizze a különbségeket

Mások tapasztalata időt takaríthat meg, különösen ismerős feladatok esetén. Gond akkor merül fel, ha az útmutató eltérő körülményekre készült. Ami egy kis csapatnál működött, nem biztos, hogy egy több jóváhagyást igénylő nagyobb projektnél is beválik. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az útmutató rossz.

Mielőtt alkalmaz egy ajánlott módszert, írjon le három különbséget a bemutatott példa és a saját helyzete között. Gondoljon az erőforrásokra, a határidőre, az érintettekre, a rendelkezésre álló információkra és a korlátokra. Ezután jelölje meg, mely lépéseket vehet át változtatás nélkül, és melyeket kell módosítania.

Ha rögtönöz, iktasson be egy rövid ellenőrző szünetet

Az azonnali első lépés észszerű lehet, ha kevés az idő, és egy esetleges hibát könnyű kijavítani. Ha azonban egymás után próbál ki különböző megoldásokat anélkül, hogy feljegyezné az eredményt, úgy érezheti, hogy halad, miközben nem tudja, mi működött.

Az első próbálkozás után álljon meg egy pillanatra, és fogalmazza meg: mit akartam elérni, mi történt valójában, és min változtatok a következő lépésnél? Három rövid mondat is elég. Ez az ellenőrzés nem veszi el a spontaneitást, csak használható visszajelzést ad róla.

Kockázati szabály: Minél nehezebb visszafordítani egy döntést, és minél több embert érint, annál fontosabb előtte ellenőrizni a következményeket, még akkor is, ha a megoldás elsőre egyértelműnek tűnik.

Ha sok ötlete van, váltson az értékelésre

A kreativitás akkor segít, amikor a megszokott megoldás nem elég. Az ötletek gyűjtése és értékelése azonban két külön feladat. Ha nem választja el őket, akár az egész délelőttöt újabb változatok kitalálásával töltheti, miközben már több használható lehetőség is a rendelkezésére áll.

Határozza meg, mikor hagyja abba az új javaslatok gyűjtését. A megmaradt lehetőségeket hasonlítsa össze három, az adott helyzethez illő szempont alapján: például a megvalósításhoz szükséges idő, a munkaerőigény és az, hogy biztonságosan kipróbálható-e az eredmény. Nem kell pontos, számszerű pontozást erőltetnie. Elég, ha meg tudja indokolni, miért az egyik lehetőség tűnik ma a legészszerűbbnek.

Ha a következményeken gondolkodik, térjen vissza a mai lépéshez

A stratégiai gondolkodás segít elkerülni, hogy jelentéktelen kérdésekkel foglalkozzon. Néha azonban a jövő végtelen modellezésévé válik: azon töpreng, mi történhet egy év múlva, miközben egy ezen a héten ellenőrizhető kérdésre még nincs válasza.

Válassza külön a gondolatait: mely döntéseket kell most meghoznia, és mely feltételezések változhatnak még? Minden távolabbi kockázatnál döntse el, hogy igényel-e már ma intézkedést. Ha nem, jegyezze fel, milyen feltétel teljesülésekor tér vissza rá.

A következő lépést aszerint értékelje, mennyi fontos bizonytalanságot tud megszüntetni. Egy rövid érdeklődésfelmérés hasznosabb lehet, mint egy részletes szolgáltatási terv kidolgozása, ha végül senkinek sem lesz rá szüksége. Nagyobb elköteleződés esetén azonban ez nem helyettesíti a megfelelő tervezést.

A gyors és a lassú gondolkodás nem két embercsoport

A hétköznapi szóhasználatban gyors gondolkodásnak nevezzük a gyors becsléseket és reakciókat, lassúnak pedig a tudatos összehasonlítást és ellenőrzést. Ez a tevékenységek közötti különbség, nem megbízható módszer arra, hogy az embereket két kategóriába soroljuk. Egy elemző beállítottságú ember is reagálhat azonnal ismerős helyzetben, az improvizációt kedvelő pedig fontos döntésnél alaposan mérlegelhet.

Nem az a kérdés tehát, hogy intuitív vagy módszeres típus-e. Inkább azt érdemes megkérdezni, a munka melyik részéhez kell gyors ötlet, és melyikhez ellenőrzés. Ismerős, könnyen javítható probléma esetén megfelelő lehet egy rövid próba. Ha az ok nem világos, magas a hiba ára, vagy az érintettek nem értenek egyet, érdemes lelassítani, és különválasztani a tényeket a feltételezésektől.

Példa arra, amikor módszert kell váltani

Képzeljen el egy helyzetet: új módszert szeretne bevezetni a feladatok átadására a munkatársai között. A cél az, hogy kevesebb legyen a pontatlan feladatleírás, de a csapat tagjainak eltérőek az igényei. Részletesen megtervez egy űrlapot, de több módosítás után sem tudja, mely mezőkre van valóban szükség.

Elsőként érdemes az elemzésről a tapasztalatszerzésre váltani. Megkér két kollégát, hogy töltsenek ki egy próbaűrlapot egy hétköznapi feladathoz. Kiderül, mely adatokat nem tudják megadni, és mi hiányzik a tervezetből. Ez nem reprezentatív felmérés a teljes csapatról, de hasznos első ellenőrzés.

Ezután átvesz egy másik részlegtől egy ott jól működő átadási módszert. Kiderül azonban, hogy ott minden projektnek egy jóváhagyója van, míg önöknél egy-egy feladaton többen dolgoznak. A bevált mintát ezért hozzá kell igazítani a saját helyzethez, nem pedig változtatás nélkül átmásolni.

Három lehetséges módosítás jut eszébe. Mielőtt kitalálna egy negyediket, kiválasztja azt, amelyet a legkönnyebb kipróbálni, és nem igényli a meglévő szabályok megváltoztatását. Az új változatot néhány alacsony kockázatú feladatnál teszteli. Csak az eredmények értékelése után dönt arról, érdemes-e szélesebb körben bevezetni.

A módszerváltás célja: Nem az, hogy minden létező módszert kipróbáljon. Csak akkor váltson, ha meg tudja nevezni, mit vár az új megközelítéstől, és milyen szempont alapján értékeli majd az eredményét.

Rövid eljárás, ha legközelebb elakad

Ha úgy érzi, nem halad a feladattal, nem kell rögtön az egész munkarendszerét átalakítania. Próbálja ki ezt az öt lépést:

  1. Nevezze meg az eredményt: egy mondatban írja le, minek kell megváltoznia a feladat végére, és mikorra van rá szüksége.
  2. Figyelje meg az ismétlődést: állapítsa meg, melyik lépést ismétli új felismerés nélkül. Lehet, hogy újra olvas, újabb vázlatot készít vagy találomra próbálkozik.
  3. Azonosítsa, mi hiányzik: tényre, visszajelzésre, ötletre, döntésre, tapasztalatra vagy cselekvési engedélyre van szüksége?
  4. Válasszon egy eltérő lépést: ellenőrizzen egy feltételezést, kérjen tanácsot, végezzen kis próbát, szűkítse a lehetőségeket, vagy határozza meg a következő konkrét lépést.
  5. Jelöljön ki ellenőrzési pontot: egy meghatározott idő elteltével vagy eredmény megszületésekor nézze meg, csökkent-e a bizonytalanság. Ha nem, a kérdésen változtasson, ne csak a befektetett erőfeszítésen.

Segíthet egy rövid, háromsoros feljegyzés is: „Eddig ezt próbáltam…”, „Ez hiányzik…”, „Most ezt ellenőrzöm…”. Így egy megszakítás után is felidézheti, miért váltott módszert. Csapatfeladatnál ez abban is segít, hogy másoknak elmagyarázza, miért nem ugyanúgy folytatná a munkát.

Mikor ne kísérletezzen tovább?

A módszerváltás nem jogosít fel a szabályok, a felelősség vagy a szakmai ellenőrzés megkerülésére. Ha egészséget, biztonságot, mások jogait vagy jelentős pénzügyi érdeket érintő kérdéssel foglalkozik, nem biztos, hogy megfelelő engedély nélkül gyors próbákat végezni. Ilyenkor az első lépés éppen az lehet, hogy hozzáértő véleményt kér.

Azt is mérlegelje, hogy valóban a saját gondolkodása okozza-e a problémát. A nem egyértelmű feladatleírást, az egymásnak ellentmondó utasításokat, a tarthatatlan határidőt vagy a hiányzó jogosultságot nem oldja meg azzal, ha még kreatívabban gondolkodik. Ilyenkor érdemes pontosítást kérni a feltételekről, vagy döntést kérni a felelős személytől.

Ha a munka rendszeresen kimeríti, vegye számításba a pihenést és a terhelést is. A módszerek váltogatása nem helyettesíti a tartós túlterhelés kezelését. Hasznosabb következő lépés lehet a feladat szűkítése vagy az elvárások módosítása, mint egy újabb gondolkodási technika.

Mit próbáljon ki a következő nehéz feladatnál?

A következő feladatot kezdje azzal a módszerrel, amely természetes önnek. Előre határozzon meg azonban egy egyszerű szabályt: ha egy munkaszakasz után sem jutott új adathoz, döntéshez vagy használható eredményhez, álljon meg, és nevezze meg, mi hiányzik. Csak ezután válasszon másik lépést.

Hogyan jelenik meg ez a téma az Ön életében? Válassza az Önt leginkább jellemző válaszokat:

Képzeld el, hogy kapsz egy nehéz feladatot, amit még soha nem oldottál meg. Hogyan reagálsz elsőként?

Válassza ki az Önt legjobban jellemző választ.

Melyik a következő állítások közül áll hozzád a legközelebb a problémák megoldásakor?

Válassza ki az Önt legjobban jellemző választ.

Amikor konfliktusba kerülsz, hogyan döntesz arról, mit mondj vagy tegyél?

Válassza ki az Önt legjobban jellemző választ.

Képzeld el, hogy sok feladatod van és kevés időd. Hogyan kezded el megoldani őket?

Válassza ki az Önt legjobban jellemző választ.

Hogyan közelítesz az új információkhoz vagy új dolgok tanulásához?

Válassza ki az Önt legjobban jellemző választ.

Ha bármilyen projekten dolgozhatnál, mi érdekelne legjobban benne?

Válassza ki az Önt legjobban jellemző választ.

Hogyan képzeled el az ideális munkahelyi környezetet?

Válassza ki az Önt legjobban jellemző választ.

Amikor valami nem működik a várakozások szerint, hogyan reagálsz?

Válassza ki az Önt legjobban jellemző választ.

Hogyan közelítesz a hosszú távú célokhoz és a jövő tervezéséhez?

Válassza ki az Önt legjobban jellemző választ.

Ha egy szóval kellene leírnod a gondolkodásmódodat, melyiket választanád?

Válassza ki az Önt legjobban jellemző választ.

Domináló gondolkodási stílus

Kapjon értékelést a válaszairól

Adja meg az e-mail-címét a fiók létrehozásához és a teszt hozzárendeléséhez. Mind a 10 válasz elküldése után az értékelést megjelenítjük az oldalon, és e-mailben elküldjük a hivatkozást.

Ez érdekelheti Önt