Lehet, hogy bátornak, nyugodtnak, kreatívnak vagy megbízhatónak szeretnél tűnni. Ez az elképzelés hasznos irányt mutathat, de könnyen merev címkévé válik: „bátornak kell lennem”, „én vagyok az észszerű” vagy „mindig nekem kell támaszt nyújtanom”. Az önreflexió pontosabb, ha különválasztod azt, akivé válni szeretnél, attól, amit a mai viselkedésedről ténylegesen tudsz.
A két kép közötti különbség nem kudarc. Megmutathatja, merre fejlődhetsz, de arra is rávilágíthat, hogy egyes tulajdonságokat inkább csodálsz, mintsem valóban szeretnél fejleszteni. Nem az a cél, hogy végleges leírást készíts a személyiségedről. Hasznosabb kideríteni, mely elképzeléseid támaszkodnak tapasztalatokra, és melyeket kell még a gyakorlatban kipróbálnod.
Az ideális én elképzelés, nem bizonyíték
Ha valaki eltökélt vezetőként vagy a saját útját járó, független emberként képzeli el magát, az sokat elárul az értékeiről. De még nem jelenti azt, hogy minden helyzetben így is viselkedik.
Érdemes két külön kérdésként kezelni a dolgot:
- Mit csodálok ebben a tulajdonságban? Például a bátorságot, a megbízhatóságot, a nyugalmat vagy a kreativitást.
- Mikor jelent meg ez a tulajdonság a viselkedésemben? Egy konkrét helyzetet keress, ne csak egy általános érzést.
Ha nem jut eszedbe konkrét példa, az nem baj. Lehet, hogy éppen most találtál egy tulajdonságot, amelyet szeretnél jobban megismerni, nem pedig olyat, amely már biztosan kialakult benned.
Figyeld meg, milyen szavakkal írod le magad
Az, hogy „bátor vagyok”, végleges kijelentésnek hangzik. Pontosabb lehet azt mondani: „Új társaságban általában az elsők között szólalok meg.” Ez a megfogalmazás megfigyelhető viselkedést ír le, és a kivételeknek is hagy helyet.
Próbáld meg az általános címkéket konkrét viselkedésre cserélni:
| Címke | Pontosabb leírás |
|---|---|
| Bátor vagyok | Akkor is ki tudom mondani, ha nem értek egyet, ha ez kellemetlen |
| Nyugodt vagyok | Ha probléma adódik, gyakran előbb átgondolom a következő lépést |
| Megbízható vagyok | A vállalásaim többségét határidőre teljesítem, vagy előre szólok, ha gond adódik |
| Kreatív vagyok | Nyitott feladatnál általában több megoldási javaslattal állok elő |
Az ilyen megfogalmazásokat össze tudod vetni a tapasztalataiddal, és szükség esetén módosíthatod őket.
A csodált tulajdonságok háromféle dolgot jelezhetnek
Ha lenyűgöz egy kalandor, egy gondolkodó, egy művész vagy valaki, aki nehéz helyzetben is nyugodt marad, az nem feltétlenül jelenti, hogy te is ugyanolyan vagy. A csodálat többféle dologból fakadhat.
- Már magadban is ismered ezt a tulajdonságot: ezért érzed közel magadhoz.
- Szeretnéd fejleszteni: vonz, mert lehetséges irányt látsz benne.
- Valamit pótol, ami most hiányzik: például éppen egy kaotikus időszakban lehet különösen vonzó a nyugalom.
Segíthet ez a kérdés: „Az vonz ebben az emberben, amit én is szoktam csinálni, vagy inkább az, amit szeretnék megtanulni?”
Kezeld a jövőbeli énedet munkahipotézisként
Tíz év múlva önmagadra gondolva kíváncsiságot, aggodalmat vagy nyugalmat is érezhetsz. Nem kell a jövő megjóslására használnod ezt a képet. Hasznosabb arra, hogy megfogalmazd, mit nem szeretnél elveszíteni, és min szeretnél változtatni.
Írj le négy rövid mondatot:
- Szeretném megőrizni: egy olyan tulajdonságot vagy működésmódot, amely már most is fontos neked.
- Szeretnék megtanulni: egy olyan készséget, amely egyelőre hiányzik.
- Nem szeretnék olyanná válni: fogalmazz meg egy viselkedést, amelyet el akarsz kerülni.
- Szeretném kipróbálni: egy olyan elképzelést magadról, amelyben még nem vagy biztos.
Ez a feljegyzés hasznosabb a homályos „sikeres szeretnék lenni” célnál, mert megmutatja, milyen konkrét területekre figyelj.
A hibák segítenek összevetni az elképzelést a valósággal
Sokat megtudhatsz magadról, amikor valami nem sikerül. Nem azért, mert a hiba leleplezné az „igazi személyiségedet”, hanem mert megmutatja, mi az első reakciód nyomás alatt.
Hiba után például ezeket figyelheted meg:
- Azonnal védekezni kezdek: talán több időre van szükségem ahhoz, hogy a kritikát el tudjam választani attól az érzéstől, hogy veszélyben vagyok.
- Gyorsan bocsánatot kérek: ez jelenthet felelősségvállalást, de azt is, hogy minél hamarabb le akarom zárni a feszültséget.
- Elhallgatok: lehet, hogy előbb át kell gondolnom a helyzetet, de az is előfordulhat, hogy így halogatom a szükséges reakciót.
Ne ragaszkodj automatikus magyarázathoz. Kérdezd meg magadtól: Mit próbáltam megvédeni abban a pillanatban, mit akartam elkerülni, és mit szeretnék legközelebb másként csinálni?
Kis lépésekkel teszteld az énképed és a viselkedésed közötti különbséget
Ha úgy gondolod, hogy a saját utadat szeretnéd járni, nem kell rögtön nagy életdöntést hoznod. Elég egy apró kísérlet.
Például:
- mondd el a saját véleményedet egy olyan beszélgetésben, ahol általában csak bólogatsz;
- vállalj el egy kisebb felelősséget egy csoportfeladatban, ha a vezetői viselkedést szeretnéd kipróbálni;
- készíts valamit konkrét feladat nélkül, ha vonz a kreativitás;
- maradj egy nehéz feladattal valamivel tovább, ha csodálod a kitartást.
A kísérlet után ne azt értékeld, hogy „ilyen ember vagy-e”. Inkább figyeld meg, mi ment természetesen, mi volt kellemetlen, és mit próbálnál ki újra.
Óvakodj azoktól a tulajdonságoktól, amelyeket csak a vonzó képük miatt csodálsz
Egyes tulajdonságokhoz erős társadalmi kép társul. Bátornak, függetlennek vagy rendkívülinek lenni vonzónak hangzik, de ettől még nem biztos, hogy éppen ezeknek kell a legfontosabbnak lenniük számodra.
Lehet, hogy valójában többre értékeled a stabilitást, a megbízhatóságot vagy a nyugodt életet, még ha ezekről kevésbé drámai módon is beszélnek az emberek. Az önreflexió akkor hasznos, ha különbséget tudsz tenni aközött, amit valóban szeretnél, és aközött, ami csupán jól hangzik az önmagadról alkotott képedben.
Segíthet ez a kérdés: „Akkor is szeretném fejleszteni ezt a tulajdonságot, ha senki sem látná, és nem dicsérnének érte?”
Az ellentmondásosnak tűnő tulajdonságok is lehetnek igazak
Egy tinédzser vágyhat kalandra, miközben biztonságra is szüksége van. Szerethet társaságban lenni, de közben sok egyedüllétre is igényt tarthat. Lehet bátor, amikor kiáll a véleménye mellett, és bizonytalan egy új környezetben.
Az ilyen különbségek nem bizonyítják, hogy nem vagy őszinte. A viselkedés a helyzettől függően változik. Ezért pontosabb azt mondani, hogy „ebben a helyzetben így viselkedem”, mint egyetlen merev személyiségleírást alkotni.
Ne csak a saját érzésedet, hanem háromféle információt is vess össze
Ha egy fontos tulajdonságot vizsgálsz, háromféle információt érdemes figyelembe venni:
- Saját énképed: hogyan látod magad.
- Konkrét viselkedésed: mit tettél valóban hasonló helyzetekben.
- Visszajelzés: mit vettek észre azok, akik többféle környezetben is ismernek.
Ha mindhárom forrás nagyjából egybevág, stabilabb alapja van az önmagadról alkotott képednek. Ha eltérnek, az érdekes kérdést ad a további vizsgálódáshoz.
Például csendes embernek tarthatod magad, miközben az osztálytársaid szerint gyakran te szólalsz meg a csoportban. Ahelyett, hogy eldöntenéd, kinek van igaza, vizsgáld meg a helyzetet: lehet, hogy idegenek között csendes vagy, a bizalmi körödben viszont aktív.
A személyes fejlődés nem az egész személyiséged kijavításával kezdődik
Az önreflexió után hosszú lista állhat össze arról, min szeretnél változtatni. Ez azonban gyakran csak szétforgácsolja a figyelmedet.
Válassz ki egy olyan tulajdonságot vagy viselkedésmódot, amely most fontos számodra. Ezután határozd meg azt a konkrét viselkedést, amelyből felismerheted a fejlődést.
A „magabiztosabb szeretnék lenni” helyett próbáld ezt: „Ezen a héten egyszer elmondom a saját véleményemet akkor is, ha nem tudom, egyetértenek-e velem a többiek.” A „kreatívabb szeretnék lenni” helyett pedig ezt: „Egy feladatnál három lehetőséget találok ki, mielőtt az első mellett döntenék.”
Egyszerű keret a mai és az ideális éned összevetéséhez
Az önreflexióhoz ezt a hat lépést használhatod:
- Nevezd meg a tulajdonságot: mi vonz az ideális énképedben?
- Fordítsd le viselkedésre: mit tenne konkrétan az, akiben megvan ez a tulajdonság?
- Keress korábbi bizonyítékot: mikor viselkedtél már így?
- Keresd meg az ellenpéldát is: mikor reagáltál egészen másképp?
- Próbálj ki egy apró kísérletet: teremts olyan helyzetet, amelyben tesztelheted a tulajdonságot.
- Igazítsd az önképedet: a tapasztalatod alapján, ne aszerint, amilyennek szeretnél látszani.
Így az önreflexió a szép leírások gyűjteménye helyett gyakorlati eszközzé válik. Nem kell örökre pontosan tudnod, ki vagy. Hasznosabb, ha tisztában vagy azzal, mit figyelsz meg magadon ma, mit szeretnél fejleszteni, és milyen apró lépéssel próbálhatod ki.