A visszautasítás a családban régi sebeket szakíthat fel, és az önértékelésünkkel kapcsolatos kérdéseket is felvethet. A szöveg bemutatja, hogyan nevezzük meg az érzéseinket, és hogyan reagáljunk felelősen.
Egy elutasító válasz gyakran erősebb reakciót vált ki belőlünk, mint várnánk. Ahelyett, hogy gyorsan ítélkeznénk magunk vagy a másik felett, megállhatunk, és végiggondolhatjuk, pontosan mi érintett érzékenyen: a közelség elvesztésétől való félelem, egy beteljesületlen elvárás vagy az egyértelműbb határok iránti igény. Az ilyen önmegfigyelés nem jelenti azt, hogy minden elutasítással egyet kell értenünk. Segít azonban különválasztani saját érzéseinket a másik viselkedésétől, és olyan választ adni, amelyért felelősséget tudunk vállalni.
Érdekli ez a téma? Olvass tovább: Családi kapcsolatokban való elutasítás: Hogyan vállalj személyes felelősséget és lépj tovább érzelmi és szakmai utadon
Szeretnéd megtudni, hol tartasz személyesen? Tölts ki egy rövid tesztet az oldal végén, és kapj jobb áttekintést.