Szeretne jelentkezni egy kihívást jelentő állásra, saját projektbe kezdeni, emberek előtt beszélni vagy kipróbálni valamit, aminek bizonytalan a kimenetele. Ilyenkor azonban nemcsak az merül fel, hogy „Mi van, ha sikerül?”, hanem főként az, hogy „Mi van, ha nem?”
A kudarctól való félelmet gyakran bátorsággal vagy pozitív gondolkodással próbáljuk legyőzni. Néha célravezetőbb másként megközelíteni a helyzetet: úgy alakítani a próbát, hogy egy esetleges kudarc kezelhető maradjon. Nem kell minden kockázatot megszüntetnie. Azt kell tudnia, milyen kockázatot vállal, mire van ráhatása, és hogyan folytatja, ha az első próbálkozás nem sikerül.
A bátorság nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk a kudarc árát
Vannak könnyen visszafordítható döntések. Ha kipróbál egy új előadási módszert, és nem válik be, legközelebb változtathat rajta. Más döntéseknek nagyobb ára lehet: egy jelentős befektetés, tartalék nélküli felmondás vagy nehezen felbontható kötelezettség.
Ezért nem érdemes minden félelmet olyasminek tekinteni, amit egyszerűen le kell győzni. Néha valóban túlzó, máskor viszont valós felkészületlenségre vagy túl nagy, egyszeri lépésre figyelmeztet.
Először fogalmazza meg, mitől tart valójában
A „félek a kudarctól” túl általános megfogalmazás. A háttérben állhat a pénzvesztéstől, a megszégyenüléstől, az elutasítástól, a kritikától, a szeretteink csalódásától vagy az újrakezdéstől való félelem.
Próbálja konkrét mondattá alakítani az aggodalmát:
- „Attól tartok, hogy pénzt veszítek.”
- „Félek, hogy mások előtt nevetségessé válok.”
- „Attól tartok, hogy egy elutasítás után elmegy a kedvem a további próbálkozástól.”
- „Félek, hogy hónapok munkáját fektetem valamibe, ami nem fog működni.”
Ha az aggodalom konkrét, megvizsgálhatja, és felkészülhet arra, hogyan reagáljon. A homályos „nem vallhatok kudarcot” gondolat mentén sokkal nehezebb tervet készíteni.
Válassza külön a visszafordítható és a nehezen helyrehozható következményeket
Nagyobb lépés előtt hasznos lehet egyszerűen csoportosítani a lehetséges következményeket. Nem mindegyiknek ugyanakkora a súlya.
| A következmény típusa | Példa | Ésszerű reakció |
|---|---|---|
| Könnyen visszafordítható | Nem válik be egy új munkamódszer | Kis léptékben kipróbálni, majd módosítani |
| Kellemetlen, de kezelhető | Elutasítás egy állásinterjún | További lehetőségeket és visszajelzést keresni |
| Jelentős | A megtakarítás nagy részének elvesztése | Csökkenteni a próba léptékét vagy tartalékot képezni |
| Nehezen visszafordítható | Hosszú távú következményekkel járó kötelezettség | Döntés előtt alaposabban ellenőrizni a feltételezéseket |
Minél nehezebben visszafordítható egy következmény, annál kevésbé érdemes pusztán a bátorságra hagyatkozni. Nagy kockázat esetén a felkészülés többet ér, mint az, hogy megpróbálunk „nem félni”.
A nagy ugrás helyett kezdjen kisebb kísérlettel
Ha a cél több lépésre bontható, először próbáljon ki egy olyan változatot, amelyből információt szerezhet anélkül, hogy mindent egyszerre kockára tenne.
Például:
- Mielőtt felmondana, tesztelje kisebb megbízáson, van-e érdeklődés a szolgáltatása iránt.
- Mielőtt sok időt fektetne be, készítsen a projektből egy egyszerű próba-verziót.
- Mielőtt közönség előtt szerepelne, tartson előadást egy kisebb csoportnak.
- Mielőtt komoly pályamódosításba kezdene, végezzen el egy tanfolyamot, beszélgessen valakivel a szakmából, vagy vállaljon el egy kisebb projektet.
Az ilyen próba nem feltétlenül bizonyítja, hogy a nagyobb lépés biztosan sikerülni fog. A célja az, hogy csökkentse az ismeretlen tényezők számát.
Határozza meg az elfogadható veszteség határát
Még a próbálkozás előtt eldöntheti, mennyi időt, pénzt vagy energiát hajlandó ráfordítani úgy, hogy egy esetleges kudarc ne veszélyeztesse az életének fontosabb területeit.
Az „mindent megteszek érte” helyett hasznosabb lehet például így fogalmazni:
- Idő: hat hetet szánok erre az ötletre, utána értékelem az eredményt.
- Pénz: az első próbálkozásra legfeljebb annyit költök, amennyinek az elvesztését megengedhetem magamnak.
- Energia: a projekt hosszú távon nem mehet az alvás, a családdal töltött idő vagy az alapvető munkakötelezettségek rovására.
- Hírnév: olyan környezetben kísérletezem, ahol egy hiba nem válik szükségtelenül nyilvánossá, és nem jár visszafordíthatatlan következményekkel.
Az elfogadható veszteség határának kijelölése nem azt jelenti, hogy kudarcra számít. Azt jelenti, hogy tudja, mit kockáztathat úgy, hogy egyetlen eredmény se zárja el a további lehetőségektől.
Készüljön fel arra, mit tesz egy kellemetlen helyzetben
A félelem gyakran abból táplálkozik, hogy úgy képzeljük: ha valami rosszul sül el, nem fogjuk tudni, mit tegyünk. Ezért segíthet, ha még a próbálkozás előtt átgondolja a lehetséges reakcióját.
Tegye fel magának ezt a három kérdést:
- Mi a legvalószínűbb probléma?
- Hogyan vehetem észre időben?
- Mi lesz az első lépésem, ha bekövetkezik?
Egy előadásnál például előfordulhat, hogy elfelejti a beszéd egy részét. Ilyenkor tarthat egy rövid szünetet, visszatérhet a fő gondolathoz, és folytathatja anélkül, hogy minden hibát megpróbálna eltitkolni. Egy projektnél gondot jelenthet a gyenge érdeklődés. Ilyenkor leállíthatja a további kiadásokat, és beszélhet az első felhasználókkal.
Az ilyen terv nem szünteti meg a kellemetlenséget, de csökkenti annak érzését, hogy hiba esetén semmit sem tehet.
Gondoskodjon a támogatásról, mielőtt szüksége lenne rá
A nehéz lépések esetén az önállóság nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindent segítség nélkül kell megoldania. Ha tudja, hogy egy bizonyos kudarc különösen megviselné, érdemes előre átgondolnia, kihez fordulhat.
A támogatás többféle lehet:
- Szakmai: valaki, aki segít felmérni a hibát vagy a következő lépést.
- Gyakorlati: valaki, aki egy konkrét probléma megoldásában segít.
- Érzelmi: egy közeli ember, akivel azonnali ítélkezés nélkül beszélheti át a helyzetet.
- Döntési: valaki, aki segít megkülönböztetni a csalódást attól, amikor valóban irányt kell váltania.
Nem kell minden problémánál igénybe vennie a segítséget. Már az is csökkentheti a nyomást, ha tudja, hogy van kihez fordulnia, és nem kell mindent egyedül, tökéletesen megoldania.
Példa egy új munkaprojektre
Tegyük fel, hogy a munkahelye mellett saját szolgáltatást szeretne indítani. Lelkesíti a gondolat, de attól tart, hogy sok időt fektet bele, és senkit sem fog érdekelni.
Az azonnali felmondás helyett így alakíthatja az első próbát:
- A próba célja: kideríteni, hajlandók-e az emberek fizetni a szolgáltatásért.
- A próba mérete: korlátozott számú lehetséges ügyfelet keres meg.
- Az időkeret: a teszt négy hétig tart.
- A költségkeret: csak olyan összeget használ fel, amelynek elvesztése nem érinti a tartalékait.
- Az értékelési szempont: ha nincs elegendő érdeklődés, nem fektet be automatikusan többet, hanem először utánajár az okának.
Így a negatív eredmény kellemetlen lehet, de nem jelent pénzügyi összeomlást vagy végleges kudarcot. Olyan információhoz jut, amelyért előre meghatározott árat vállalt.
Ne tévessze össze a biztonságos próbát a végtelen halogatással
Az óvatosság lehet ésszerű, de arra is szolgálhat, hogy soha ne tegye meg a valódi lépést. A folyamatos információgyűjtés, az újabb tanfolyamok és a további felkészülés a cselekvés látszatát keltheti anélkül, hogy valódi próbára kerülne sor.
Ezért egy jól megtervezett, biztonságos próbának három jellemzője van:
- világos kezdete van,
- valós helyzetben teszteli az elképzelést, nem csupán további gondolkodást jelent,
- van kijelölt időpontja az értékelésnek.
Ha folyamatosan készülődik, de sosem kerül olyan helyzetbe, ahol valódi visszajelzést kaphatna, lehet, hogy már nem a kockázatot csökkenti, csak elodázza a bizonytalanságot.
Különítse el a rossz stratégiát a rosszul megválasztott céltól
Ha egy próbálkozás nem sikerül, abból nem következik, hogy maga a cél is hibás volt. Lehet, hogy a módszer, az időzítés vagy a lépték volt nem megfelelő, esetleg a felkészülés bizonyult elégtelennek.
A következő lépés előtt ezért kérdezze meg magától:
- Mi nem működött pontosan?
- Továbbra is fontos számomra a cél?
- Van-e olyan új információm, amely megváltoztatja a további teendőket?
- Jelentősen javítható-e a következő próbálkozás?
Ha igen, érdemes lehet másként újra próbálkozni. Ha azonban a reményen kívül semmi sem változik, célszerűbb lehet stratégiát vagy célt módosítani.
Ne csak a végső eredmény alapján mérje a sikert
Bizonytalan kimenetelű projektnél túlságosan szűk megközelítés minden próbát kizárólag sikernek vagy kudarcnak tekinteni. Ha olyan információhoz jutott, amellyel korábban nem rendelkezett, tesztelt egy feltételezést, vagy kis költséggel feltárt egy gyenge pontot, a próbálkozás akkor is betölthette a szerepét, ha nem a kívánt eredményt hozta.
Ez nem jelenti azt, hogy minden kudarcot ünnepelni kell. Egyes hibák sokba kerülnek, és jobb felkészüléssel megelőzhetők. Hasznos azonban különbséget tenni a sikertelen eredmény és a hiábavaló próbálkozás között.
Mikor érdemes inkább várni a próbálkozással
Nem minden félelmet kell cselekvéssel leküzdeni. Érdemes lassítani, ha hiányoznak az alapvető információk, a következmény nehezen visszafordítható, túl nagy lenne a hiba ára, vagy erős nyomás alatt hozná meg a döntést.
Az is fontos, hogy ha jelentős lelki megterhelést, erős félelmet tapasztal, vagy a helyzet komolyan megnehezíti a mindennapi működést, nem feltétlenül elegendő jobban megtervezni a kockázatot. Ilyenkor a probléma jellegének megfelelő szakmai támogatás keresése lehet indokolt.
Ötpontos ellenőrző lista egy bátor lépés előtt
Mielőtt meghozna egy bizonytalan döntést, végigmehet ezen a rövid ellenőrző listán:
- Mit szeretnék pontosan kipróbálni? Legyen világos a próba célja.
- Mit veszíthetek? Gondolja végig az idő-, pénz- és energiaráfordítást, valamint a hírnévvel járó kockázatot.
- Elfogadható számomra ez a veszteség? Ha nem, csökkentse a próba léptékét.
- Mit teszek, ha nem sikerül? Készüljön fel az első reakcióra, és gondolja át, hogyan folytathatja.
- Mikor értékelem a próbát? Kijelölt határidő nélkül a kísérlet végtelen várakozássá válhat.
Ez a módszer nem garantálja a sikert. Abban azonban segíthet, hogy a félelem ne kényszerítse két szélsőség közé: hogy ne tegyen semmit, vagy mindent egyszerre kockára tegyen. Egy bátor lépés lehet egyszerre átgondolt, korlátozott és többféle kimenetelre felkészített.